Nem attól leszel boldog, hogy mindig jól érzed magad.
Nem arra kell törekedni, hogy mindig vidám és happy legyél.
Ne fáraszd magad ezzel.
S nem is attól leszel boldogtalan, ha mindig depis vagy.
Képzeld el, hogy fázik a kezed. Tél van, hideg van. Szeretnéd melegen tartani a kezed, ezért olykor-olykor rálehelsz. Egy tizedmásodpercre meleg lesz, majd rögtön kihűl. Újra lehelsz. Újra, újra s újra, addig, amíg bírod szuflával. Ez az ego boldogsága.
Nem a kellemes élmények végtelenné tételével leszel Boldog, hanem ha rájössz, hogy magad vagy a Boldogság. Elkezded érezni a kezedet belülről, belső hőt adsz neki, nem kell lehelgetni. Megadod magad a hidegnek.
Se a boldogság, se a boldogtalanság nem fog megváltani.
Viszont, ha hagyod, hogy bármi megjelenhessen benned, eléred a valódi Boldogságot; már nem fogod hajszolni a boldogságot, már nem fogod lehelgetni a kezed folyton. Hogyan adhatna boldogságot csak az egyik oldal?! Hogy akarsz egységbe kerülni a Léttel, ha csak az egyik oldalt akarod, a másikat meg letagadod?!
Maradj középen és csak Figyelj.

Zuiro
2013-04-29