Egyszer megszökünk
Egyszer megszökünk
Amikor elkezded,
Én befejezem,
szíved áradva dobog
s csak nézem
a Végtelent...
A Mindenség parányi
magja vagyok,
Te belőlem növekedsz
s Boldog leszel,
ha egyszer meghalok...
Talán a Semmi
van csak köztünk,
a Lét hatalmas,
áttetsző ágai,
a béke korlátai.
Növekedj, harcolj,
kit ereje arra hajtson,
hol végtelen mélységek
csendje lángol.
Zuiro
2012-03-19